Egy�b S�rk�nyok

 kelet �s nyugati s�rk�nyfajok mellett sz�mtalan egy�b faj is figyelmet �rdemel. Most itt sajnos a hely sz�ke miatt ki kell hagynom k�l�nf�le �rdekes fajokat, mint p�ld�ul a gargouille �s a n�ga bemutat�s�r�l, �gy csak az Afrika, Amerika �s Ausztr�lia legfontosabb s�rk�nyaira koncentr�lok.

A wyvern – Draco africanus

A legt�bb s�rk�nyt�l elt�r�en a wyvern k�tl�b�. Mivel azonban az a legnagyobb s�rk�ny, k�t l�ba is t�k�letesen elegend�, hogy egy elef�ntot elragadjon.

Lak�hely: Sziklab�rc, id�nk�nt k�r alak� f�szek a homokd�n�k, vagy a f� k�z�tt.

M�retek [Feln�tt]: 15 m hossz�, 5,5-6 m magas

Sz�n: F�ldbarn�t�l a f�z�ldig

Fegyverei: Fogak, karmok, er�s farok, nagy magass�gokb�l csap le

T�pl�l�k: Elef�nt, v�zil�, orrszarv� �s m�s nagytest� n�v�nyev�k

�rdekess�g: M�r H�rodotosz �s Plinius is megeml�ti, hogy a wyvern szereti az elef�ntot. Elk�pzelhet�, hogy az arab legend�k elef�ntokra vad�sz� �ri�smadara a rok szint�n wyvern lehetett.

****k�p****

Az ersz�nyes s�rk�ny – Draco marsupialis

A kihaltnak hitt ersz�nyes s�rk�ny szinte kiz�r�lag Ausztr�lia d�lkeleti cs�csk�ben �l. K�k f�st�t ok�d, �s gyakran okoz boz�tt�zeket, majd a l�ngok el�l menek�l� �llatokat ejti zs�km�nyul.

Lak�hely: Sziklabarlangok a K�k-hegys�g eukaliptuszerdeiben.

M�retek [Feln�tt]: 7,5 m hossz�, 4,5-5,5 m magas

Sz�n: Z�ld vagy k�kes

Fegyverei: T�zes lehelet, farokcsap�s, r�g�s, „bokszol�s”

T�pl�l�k: Nagy test� ersz�nyesek, apr�bb zs�km�nyt az ut�dgondoz�s sor�n ejt.

�rdekess�g: Az ersz�nyes s�rk�nyok nem csak Ausztr�li�ban �lnek, hanem a F�ld m�sik oldal�n, D�l-Amerik�ban, Patag�ni�ban is. Ezen a vid�ken sok m�s ersz�nyes is �l, amelyeket sehol m�shol nem figyeltek meg. Felmer�lt az a tal�n kiss� mer�sz �tlet, hogy Ausztr�lia �s D�l-Amerika esetleg egyszer, �vezredekkel ezel�tt egy kontinenst alkotott.

        Ahogy er�s l�bai fejl�dtek, �gy lettek sz�rnyi egyre kisebbek.

         Az ersz�nyes s�rk�ny egyszerre egy ut�dot nevel t�zes ersz�ny�ben.

A s�rk�nyk�gy� – Draco americanus mex

Az ismert mexik�i tollas s�rk�nyk�gy� mellett l�tezik egy sz�rm�vel bor�tott

�szak-Amerikai faj is, amely f�leg b�l�nyekkel t�pl�lkozik (Draco americanus

tex). Egyedeit n�ha �ri�slepk�knek n�zik.

Lak�hely: Partokt�l t�voli szigetek, vagy tavak n�dasai

M�retei [Feln�tt]: 14 m hossz�, 1,5-3 m magas

Sz�n: Z�ld

Fegyverei: T�zes lehelet, farokcsap�s, fojt�s

T�pl�l�k: Az amerikai kontinens nagytest� eml�sei: d�len jellemz� a l�ma,

�szakon pedig a b�l�ny.

�rdekess�g: A s�rk�nyk�gy� tollazata aranyf�nyben ragyog.

Szinte bizonyos, hogy a mexik�i s�rk�nyk�gy� ihlette az azt�k isten Quetzalcoatl le�r�s�t.