F�NIX (fenghuang)

A f�nix csak eur�pai nev�t k�lcs�n�zte az eur�pai mitol�gi�b�l, de ahhoz semmi k�ze sincs, �n�ll� teremtm�nye a k�nai k�pzeletnek.

A f�nix a madarak csod�latos kir�lya az �kori mitol�gi�ban. Alakja m�r a Yin-kori j�sfeliratokon megtal�lhat�. Felt�telezhet�, hogy a f�nix eredetileg a �g uralkod�j�nak k�ld�tt�t, a sz�listent jel�lte. A k�s�bbi �rtelmez�sek szerint a f�nix sz� a feng "h�m f�nix" �s a huang "n�st�ny f�nix" szavak �sszevon�s�b�l sz�rmazik. Alakj�t k�l�nb�z�k�ppen �rj�k le, de abban mindegyik megegyezik, hogy az egyes testr�szeit m�s �s m�s �llat r�szeihez hasonl�tj�k. Eszerint a f�nixnek kakascs�re van, begye fecsk��, nyaka k�gy��, a test�n s�rk�ny�hoz hasonl� mint�k l�that�k, farka hal�, h�ta pedig, mint a tekn�s�. Az �si mitikus legend�k szerint a f�nixnek sz�nes a tollazata, �s a t�k�letes emberek keleten tal�lhat� orsz�g�ban lakik.

A f�nix megjelen�se hossz� b�ke bek�sz�nt�t jelezte. A k�z�pkorban az egyszarv�hoz hasonl�an a ren (embers�gess�g) megtestes�l�s�nek sz�m�tott. A s�rk�nnyal egy�tt az uralkod� szimb�luma volt. Gyakorta a cs�sz�rn�, valamint a mennyasszony jelk�p�nek sz�m�tott. A k�z�pkori taoista legend�k szerint a taoista szentek f�nix h�t�n utazz�k be az eget. T�bb elbesz�l�sben a f�nix asszonyoknak jelent meg �lmukban, akik azt�n kiv�l� fiakat sz�ltek. Ezen hagyom�ny m�g�tt f�nixr�l mint a f�nyes �sprinc�piummal, a yang-gal kapcsolatban �ll� l�nyr�l alkotott elk�pzel�s gyan�that�.

Az �kori forr�sokban f�nix a Cin�berbarlangban lakik, vagy ott sz�letett. Ezt a barlangot a d�li �gt�jhoz kapcsol�d�nak tartott�k, ez�rt a f�nix alakja gyakran �sszeolvadt a "v�r�s mad�r�val" (zhu niao), a d�l jelk�p�vel. A f�nix alakja m�r a leg�sibb id�kt�l kezdve rendk�v�l n�pszer� a k�nai m�v�szetben. Felt�telezhet�, hogy a f�nixr�l kialakult elk�pez�sekre hatott a p�va alakja. A f�nix a hagyom�ny szerint csak akkor jelent meg, ha er�nyes uralkod�k korm�nyozt�k az orsz�got, s �gy a f�nix az er�ny �s a h�s�g jel�v� v�lt.