S�rk�nyok a tudom�nyban.

Azok a s�rk�nytud�sok, akik olvast�k Charles Darwin „A fajok eredete” c�m� 1859-ben megjelent m�v�t, tudj�k, hogy a s�rk�nyok is alkalmazkodtak �letter�kh�z. K�lseje nemes, rept�k fens�ges.

Az egyik elm�let szerint a s�rk�nyok az�rt ok�dnak t�zet, mert a gyomrukban met�ng�z fejl�dik, �s szint�n ez�rt tudnak lebegni a v�zen. Val�j�ban a s�rk�ny fej�nek evoluci�ja sor�n alakultak ki a m�regfogak �s a m�regtermel� szervek, melyek a t�zok�d�st lehet�v� teszik.

A vil�g s�rk�nyai.

Mivel a s�rk�nyok tudnak rep�lni (lesz�m�tva a tengeri sz�rnyeket), k�nny�szerrel lakhatt�k be az eg�sz F�ldet. �gy h�t minden s�rk�ny megtal�lhat� minden olyan helyen, amely �letm�dj�nak megfelel.

Megjegyz�s a tengeri sz�rnyekr�l.

A tengeri sz�rnyeket, p�ld�ul a leviant�t, az �ri�s tintahalat vagy a b�ln�t gyakran nevezik a tenger „s�rk�nyainak”. Val�sz�n�leg azonban ezek a l�nyek eg�szen m�s evol�ci�s utat j�rtak be, mint az igazi s�rk�nyok.

K�l�nbs�gek:

   A tengeri sz�rnyek:

�      A tengeri sz�rnyek nem ok�dnak t�zet.

�      Nem tudnak rep�lni

�      A tengerben �lnek

�      A fahaj�khoz vonz�dnak

�      Nem gy�jtenek kincseket

   A s�rk�nyok:

�      A s�rk�nyok tudnak t�zet ok�dni

�      Rep�lnek

�      Sz�razf�ld�n vagy tenger f�l�tt l�that�k

�      A kincsekhez vonz�dnak

�      Kincseket gy�jtenek.